Ammónium: Mézeskalács és mézeskalácshoz hasonló sütemények adaléka.
Angol krém: Különböző desszertekhez alapként használt sűrű vaníliamártás.
Arancini: Sűrű cukorszirupban eltett narancshéj.
Baiser: Tojáshabból és cukorból készült massza, a sütőben inkább megszárítjuk, semmint megsütjük.
Barna nugát: A grillázs megjelölése francia nyelvterületen.
Blansírozás: Rövid időre forró vízbe mártás. Alkalmazzák például gyümölcsöknél a hámozás megkönnyítésére. A forró vízben megmártott gyümölcsöt jeges vízben hirtelen lehűtjük, így héját könnyű lesz eltávolítani.
Cassis: áfonya.
Canache/Ganache: Felfőzött tejszínből és csokoládébevonóból készülő krém.
Chartreuse: Magas alkoholtartalmú francia likőr. Alapanyagai többek között: első osztályú bor kivonata, gyömbér, narancshéj, citrommelissza stb.
Crème bavaroise: Az „angol krém" alapján készülő „bajor krém". Az angol krémalapot tejszínhabbal lazítjuk, és zselatinnal megkötjük.
Crème Chantilly: Vaníliával felvert tejszínhab.
Crème patisserie: Tejből, cukorból, tojássárgájából készült cukrászkrém, keményítővel megkötve. A népnyelvben egyszerűen „puding".
Cukor főzése: 50 dkg cukrot negyed liter vízzel meghatározott hőmérséklet eléréséig főzünk. A hőmérséklet megállapítása attól függ, milyen célra készítjük a cukrot. Vékony szál előállításához 104 °C, erősebb szálhoz 108 °C a kívánatos. A vajkrémhez készülő cukorszirupot 116-118 °C-ra főzzük, amíg olyan állagú nem lesz, hogy golyókat lehet formálni belőle. A 153-155 °C-ra főzött cukor üvegként törik, és már egyáltalán nem ragad.
Curagao: 38-43%-os gyümölcsaroma-likőr, keserűnarancsból készül.
Csipet só: A gyümölcsös édességek kivételével minden édesség készítéséhez szükséges ez a bizonyos csipet, ízét a kész édességen nem érezzük, hiánya viszont érezhető lenne.
Díszítőfésű: Plasztikból készült fésű, fogainak sűrűsége és mérete különböző lehet. Szép egyenes, és hullámvonalakat, mintákat lehet rajzolni vele sütemények, bonbonok tetejére, oldalára.
Elhalás: A cukrok és mázak kikristályosodása. Következménye, hogy a felületek elveszítik szép fényüket.
Étkezési keményítő: Sütemények és krémek előállításánál használt kötőanyag. A búzapor és a kukoricakeményítő különösen megfelel erre a célra, a burgonyakeményítő már durvább.
Felverés, habosítás: Tojáshab, tejszínhab, piskótatészta, mártások és krémek habbá verése, illetve fellazítása, habos állagúvá tétele. Eszköze lehet elektromos habverő vagy keverő, kézi habverő, vagy mixer.
Fondant: A legfinomabb cukorkristályokból és cukorszirupból készülő lágy, olvadékony máz. Az alapmassza színe fehér. Szokás festeni, illetve aromatizálni.
Ganache: A Canache francia írás szerinti változata.
Gianduja: A nugát megjelölése Franciaországban, Svájcban és Olaszországban. Egyenlő arányban tartalmaz mandulát, cukrot és bevonót.
Glukózszirup: Szőlőcukorból, dextrinekből (keményítők) és vízből készülő cukorszirup. Megakadályozza a nemkívánatos kikristályosodást.
Grand Marnier: Francia gyümölcsaroma-likőr keserűnarancsból és borpárlatból.
Grillázs: Megolvasztott cukor és mandula (vagy más csonthéjas gyümölcs) keveréke. A felhasznált gyümölcs szerint megkülönböztetünk pisztáciagrillázst, diós grillázst, mogyorós grillázst stb.
Gyalult mandula: Vékony mandulalapocskák.
Hámozás: lásd blansírozás.
Homogenizálás: Krém vagy máz (például canache-máz) rúdmixerrel történő egyenletesre keverése. A mixert először teljesen belemerítjük a masszába, s csak azután kapcsoljuk be. Egyenletes, köröző mozdulatokkal mixelünk. A mixer feje mindig a felszín alatt kell maradjon, különben levegő keveredik a masszába, és légbuborékokat pedig nagyon nehéz eltüntetni.
Kakaómassza: Őrölt kakaómassza. A csokoládé- és a kakaó-előállítás alapja.
Kakaóvaj: A kakaóbab világossárga zsiradéka, a kereskedelemben (patikákban) tömbökben kapható. 32-35 °C-on olvad.
Kandírozott gyümölcs: Sűrű cukorszirupban eltett gyümölcsök, díszítésre, ízesítésre szolgálnak.
Karamellizálás: Általában gyümölcsökkel, dióval, mogyoróval, gesztenyével végzett művelet. A gyümölcsöket karamellbe mártjuk, és vékonyan beolajozott tepsibe tesszük száradni.
Kenőkés (paletta): Lapos, vékony, elején lekerekített kés masszák, krémek, mázak felkenésére, szétterítésére. Több változata létezik, egyenes és hajlított, hosszú és rövid kések.
Kinyújtás: A tésztalapon a sodrófát lazán mozgatva egyenletes vastagságúra nyújtjuk kl a tésztát.
Konzervcsokoládé: A főzőcsokoládé osztrák elnevezése.
Masse d'ivoire: A fehér csokoládé francia/svájci megjelölése.
Melegen és hidegen történő felverés: Cukrászati technika. A masszát állandó hőadagolás (általában vízfürdő) mellett nagyobb térfogatúra felvernek, majd hőadagolás nélkül verik tovább, amíg ki nem hűl. Lisztet, keményítőt csak ezután kevernek bele.
A massza így különösen stabil lesz. Ha a melegen történő felverés előtt az egyes hozzávalókat már hidegen kis veréssel fellazítjuk, az eredmény biztosan kiváló lesz.
Melírozás: Különböző állagú adalékok óvatos elkeverése/vegyítése kis lapát segítségével. Fontos, hogy a habmasszák a melírozás során nem veszíthetnek térfogatukból, ezért a könnyebb masszát szokás a nehezebbe melírozni.
Meringue: lásd balser.
Mille-feuille: „Ezer levél." A leveles tészta francia elnevezése.
Mogyoró hámozása: A mogyorót egyenletesen szétterítjük egy tepsin, 200 °C-ra előmelegített sütőbe toljuk és addig pörköljük, amíg a héja fel nem pattan. Rövid ideig hűlni hagyjuk, tiszta törlőkendőbe szórjuk, és a héját teljesen ledörzsöljük.
Mousse: Különösen laza, könnyű krémek megjelölése (franciául habot jelent).
Nátron: Lúgos ízt hátrahagyó adalék.
Nugát: Mandulából (vagy más hasonló gyümölcsből), cukorból és csokoládébevonóból készülő keverék. Több változata Ismert: mandulás nugát, diónugát stb.
Nyers marcipánmassza:
Meghámozott, finomra őrölt mandula és cukor keveréke. A két alapanyagot forrósítás közben vegyítik össze.
Parfait: Tojáshabból, tejszínből és különböző ízesítő adalékokból készülő massza. Gyakran csak félig fagyott állapotban kínálják.
Passzírozás: Szitán vagy szűrőn történő átnyomás.
Párizsi krém: lásd Canache
Percipán: Őszibarack- vagy sárgabarackmagból és cukorból készülő marclpánpótló.
Porcukor: Különleges őrlőkben a lehető legfinomabbra őrölt cukor. Legtöbbször olyan ételekhez használják, amelyeknél a cukorkristályok a hiányzó víztartalom miatt nem tudnának feloldódni, mégis a finom állag a kívánatos.
Redukálás: Folyadékok gőzölgés útján történő térfogatvesztésének elérése. Célja egy-egy íz koncentrált érvényre juttatása.
Sabayon: Borkrémszósz. Marszalával felvert cukrozott, aroma-tizált tojáshab.
Szárítás: Mázzal bevont sütemény vagy gyümölcs szárítása mérsékelt melegben. A felület így megőrzi fényét, nem válik mattá.
Tartelette: Kicsi, elősütött (vaksütött) tortácska. Általában omlós tésztából készül.
Tejes canache: Tejcsokoládéból készülő canache-krém.
Tejszín felverése: A tejszínt nem szabad túl kemény habbá verni, különben veszít ízéből és térfogatából. A süteményekhez felszolgált tejszínhabot csak enyhén cukrozzuk, hogy gyengéd aromája érvényesülhessen.
Tempéralas: Enyhe hő melletti lassú felmelegítés. A bevonót azért temperálják, hogy elérjék egzakt zsíradékolvadási pontját, Illetve, hogy fénye és aromája ne vesszen el.
Tojáshab felverése: A tojásfehérjébe verés közben, adagonként adjuk a cukrot. Piskótatésztához a tojáshab „kenhető" kell legyen, azaz nem teljesen kemény. Ilyenkor a cukrot egyszerre adjuk hozzá, nem pedig adagonként szitáljuk bele.
A habmassza az egy-szerre hozzáadott cukortól sűrűbb lesz. Ha tojássárgáját keverünk bele, vagy vajas masszához adjuk, szerkezete stabilabb és szebb lesz.
Tömbkakaó: Konsírozott (savtalanított), tömbökbe öntött kakaó, amelynek kakaóvaj-tartalma legalább 50%,
Trüffel: A vajjal készült tejszínes Canache megjelölése. Legtöbbször golyóformában kínálják.
Vajas Canache: A tejszínes canache-tól abban különbözik, hogy a vajat hidegen, a csokoládé-bevonót viszont folyékony állapotban keverjük bele.
Vaksütés, elősütés: Később megtöltendő vagy díszítendő tésztalap elősütése. Az omlós tésztára sütőpapírt terítünk, amelyet megszórunk lencsével, babbal vagy más hasonló hüvelyes termésével és 8-12 percre a sütőbe tesszük. A babszemeket és a papírt utána eltávolítjuk, és a tésztát a további feldolgozás előtt kihűtjük.
Vízfürdő (Bain-marie): Egy vízzel nem teljesen feltöltött edény, amelyet krémek és tészták melegen történő felverésére és melegen tartására használnak.
Zselatin: íztelen, átlátszó zselírozó-anyag, létezik színtelen és piros változatban, porként és lapok formájában.
Mindig hideg folyadékba kell áztatni és melegen feloldani.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése