Az európai konyhaművészet igazi elismerését azonban a kakaóbab csak Franciaországban vívta ki, ahová egy spanyol infánsnő, a tizenöt éves Ausztriai Anna csomagjában érkezett. Fülöp spanyol király leánya 1615-ben kötött házasságot a nála mindössze négy nappal idősebb XIII. Lajossal, Medici Mária fiával. A fiatal menyasszony gazdag hozománya mellett a spanyol udvarban kedvelt csokoládéital hozzávalóit is magával vitte, mivel tartott tőle hogy az még ismeretlen új otthonában, lemondani viszont semmiképpen sem akart róla. A francia udvar meghatározó alakjai a nagyhatalmú anyakiálynő és még hatalmasabb minisztere, Richelieu is megismerkedtek így a csokoládéval. A férje által közel húsz éven át elhanyagolt kis királyné bizonyára gyakran folyamodott a "xocolatl" nyugtató hatásához szomorúsága közepette. Az italt Richelieu is megkedvelte, erről tanúskodik bátyjának egy napló-jegyzete amely szerint a bíboros a lép duzzadása elleni szernek tartotta, és ekként fogyasztotta a csokoládét. Egy nemzedékkel később ismét spanyol hercegnő érkezett királyi mátkaként Franciaországba: IV. Fülöp leánya, Maria Theresa infánsnő, akinek a boldogtalan Ausztriai Anna fiával, XIV. Lajossal kötött házassága a „két ország békéjét volt hivatott megpecsételni. Maria Theresa személyzetéhez tartozott egy olyan szolgáló is, akinek feladata kizárólag az infánsnő által oly nagyon kedvelt csokoládéital elkészítéséből állt. A spanyol hercegnő férje, a Napkirály rajongott a pompáért és a káprázatos ünnepségekért, amelyeken a közönségtől kordonnal elválasztott nemességnek a kor luxusitalait, kávét, teát és csokoládét szolgáltak fel. Ez a három ital új színt vitt a társasági életbe, az étkezés területén pedig valóságos forradalmat indított el. Fogyasztásukra az udvarnál gyakran került sor, mert Lajos, az abszolút királyi hatalom legjellegzetesebb megtestesítője szenvedélyesen szervezte a bálok, hajókirándulások és egyéb ünnepélyes összejövetelek egész sorát. Országa nyugalma érdekében rendszeresen nagyobb összegeket fizetett a szomszéd német fejedelmeknek, akiknek fiait később saját udvarába, Versailles-ba hozatta és neveltette. A német hercegek Franciaországban ismerkedték meg az etikett és a jó modor részben máig is érvényes szabályokkal és a csokoládéval...
Címkék:
A csokoládé története
Az európai konyhaművészet igazi elismerését azonban a kakaóbab csak Franciaországban vívta ki, ahová egy spanyol infánsnő, a tizenöt éves Ausztriai Anna csomagjában érkezett. Fülöp spanyol király leánya 1615-ben kötött házasságot a nála mindössze négy nappal idősebb XIII. Lajossal, Medici Mária fiával. A fiatal menyasszony gazdag hozománya mellett a spanyol udvarban kedvelt csokoládéital hozzávalóit is magával vitte, mivel tartott tőle hogy az még ismeretlen új otthonában, lemondani viszont semmiképpen sem akart róla. A francia udvar meghatározó alakjai a nagyhatalmú anyakiálynő és még hatalmasabb minisztere, Richelieu is megismerkedtek így a csokoládéval. A férje által közel húsz éven át elhanyagolt kis királyné bizonyára gyakran folyamodott a "xocolatl" nyugtató hatásához szomorúsága közepette. Az italt Richelieu is megkedvelte, erről tanúskodik bátyjának egy napló-jegyzete amely szerint a bíboros a lép duzzadása elleni szernek tartotta, és ekként fogyasztotta a csokoládét. Egy nemzedékkel később ismét spanyol hercegnő érkezett királyi mátkaként Franciaországba: IV. Fülöp leánya, Maria Theresa infánsnő, akinek a boldogtalan Ausztriai Anna fiával, XIV. Lajossal kötött házassága a „két ország békéjét volt hivatott megpecsételni. Maria Theresa személyzetéhez tartozott egy olyan szolgáló is, akinek feladata kizárólag az infánsnő által oly nagyon kedvelt csokoládéital elkészítéséből állt. A spanyol hercegnő férje, a Napkirály rajongott a pompáért és a káprázatos ünnepségekért, amelyeken a közönségtől kordonnal elválasztott nemességnek a kor luxusitalait, kávét, teát és csokoládét szolgáltak fel. Ez a három ital új színt vitt a társasági életbe, az étkezés területén pedig valóságos forradalmat indított el. Fogyasztásukra az udvarnál gyakran került sor, mert Lajos, az abszolút királyi hatalom legjellegzetesebb megtestesítője szenvedélyesen szervezte a bálok, hajókirándulások és egyéb ünnepélyes összejövetelek egész sorát. Országa nyugalma érdekében rendszeresen nagyobb összegeket fizetett a szomszéd német fejedelmeknek, akiknek fiait később saját udvarába, Versailles-ba hozatta és neveltette. A német hercegek Franciaországban ismerkedték meg az etikett és a jó modor részben máig is érvényes szabályokkal és a csokoládéval...
Két infánsnő szenvedélye
Az európai konyhaművészet igazi elismerését azonban a kakaóbab csak Franciaországban vívta ki, ahová egy spanyol infánsnő, a tizenöt éves Ausztriai Anna csomagjában érkezett. Fülöp spanyol király leánya 1615-ben kötött házasságot a nála mindössze négy nappal idősebb XIII. Lajossal, Medici Mária fiával. A fiatal menyasszony gazdag hozománya mellett a spanyol udvarban kedvelt csokoládéital hozzávalóit is magával vitte, mivel tartott tőle hogy az még ismeretlen új otthonában, lemondani viszont semmiképpen sem akart róla. A francia udvar meghatározó alakjai a nagyhatalmú anyakiálynő és még hatalmasabb minisztere, Richelieu is megismerkedtek így a csokoládéval. A férje által közel húsz éven át elhanyagolt kis királyné bizonyára gyakran folyamodott a "xocolatl" nyugtató hatásához szomorúsága közepette. Az italt Richelieu is megkedvelte, erről tanúskodik bátyjának egy napló-jegyzete amely szerint a bíboros a lép duzzadása elleni szernek tartotta, és ekként fogyasztotta a csokoládét. Egy nemzedékkel később ismét spanyol hercegnő érkezett királyi mátkaként Franciaországba: IV. Fülöp leánya, Maria Theresa infánsnő, akinek a boldogtalan Ausztriai Anna fiával, XIV. Lajossal kötött házassága a „két ország békéjét volt hivatott megpecsételni. Maria Theresa személyzetéhez tartozott egy olyan szolgáló is, akinek feladata kizárólag az infánsnő által oly nagyon kedvelt csokoládéital elkészítéséből állt. A spanyol hercegnő férje, a Napkirály rajongott a pompáért és a káprázatos ünnepségekért, amelyeken a közönségtől kordonnal elválasztott nemességnek a kor luxusitalait, kávét, teát és csokoládét szolgáltak fel. Ez a három ital új színt vitt a társasági életbe, az étkezés területén pedig valóságos forradalmat indított el. Fogyasztásukra az udvarnál gyakran került sor, mert Lajos, az abszolút királyi hatalom legjellegzetesebb megtestesítője szenvedélyesen szervezte a bálok, hajókirándulások és egyéb ünnepélyes összejövetelek egész sorát. Országa nyugalma érdekében rendszeresen nagyobb összegeket fizetett a szomszéd német fejedelmeknek, akiknek fiait később saját udvarába, Versailles-ba hozatta és neveltette. A német hercegek Franciaországban ismerkedték meg az etikett és a jó modor részben máig is érvényes szabályokkal és a csokoládéval...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése