Az érett, felpattant, száraz gyümölcsből kiszedett magokat a spanyolok később „napkakaónak" nevezték el. Ha a szép, színes, erezett magokat mozsárban széttörjük és megkóstoljuk, tapasztalhatjuk, hogy ízük kesernyés. így járhatott évezredekkel ezelőtt az az indió is, aki először hajolt le, s vette szemügyre a szép termést és kapargatta ki belőle a magokat. Ehetőek lennének a kis kövecskék? Kemények és keserűek, gondolhatta az indió, miután megkóstolta őket. Valószínűleg inkább ékszernek jók, vagy játéknak a gyerekek számára. Mindenesetre eltette a különös magokat. Mindez igen régen történhetett, hiszen tudjuk, hogy a „napkakaót" már az aztékok által 1325-ben legyőzött és alávetett őslakosok, a toltékok is évezredek óta ismerték. Európa időszámítása éppen csak elkezdődött, amikor a maja fejedelmek piacain már kosarakban tornyosult a kettős rendeltetésű, táplálékként és fizetőeszközként egyaránt használatos kakaóbab. Nem tudjuk, vajon a maják csak magában rágcsálták vagy vízzel keverve fogyasztották a szétnyomott magokból nyert és magas zsírtartalma miatt sűrű, majdnem szilárd pépet. Annyi bizonyos, hogy a kakaó élvezete mindenki számára elérhető volt, hiszen az erdőkben tömérdek kakaócserje növekedett. Az eredetileg vadon termő növény kettős használatát az aztékok is átvették, akik később már termesztették is a
„cacahuatl"-ot. Kezdetben még a kakaóbab fizetőeszköz-funkciója számított elsődlegesnek, sőt, ez volt az egyetlen általánosan elismert és elfogadott „pénzérme", amelyben a meghódított vidékek az adót fizethették azték uraiknak.
A spanyol hódítások során Hernando Cortez (spanyolul Hernan Cortes, Mexikó meghódítója, 1485-1547) hatalmas felhalmozott kakaómennyiséget talált a legyőzött azték uralkodó, Montezuma (helyesen Moctezuma, illetve Motecuhzoma, azaz a Haragvó Fejedelem) birtokában. Az elraktározott kakaó súlya több mint egymillió kilogramm lehetett. Évszázadokkal később még a német természetkutató és világutazó, Alexander von Humboldt (1769-1859) is látott Costa Ricában fizetőeszközként használt kakaóbabot.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése