Kakaónövény

A Dél-Amerika őserdeiből származó isteni ajándék

A kakaófa vad formájában a Rio Negro, az Amazonas egyik legnagyobb mellékfolyója vidékén, valamint az Ori-noco torkolatánál őshonos. A spanyol hódítók a XVI. szá­zad elején már telepített kakaófákkal is találkoztak, ame­lyeknek gyümölcséből készítették kedvenc italukat az indiók. A drága babokat termő növény a Sterculiaceae családba tartozik, jellegzetességei a mélyen a talajba ha­toló karógyökér és a közvetlenül a törzsön fakadó virág és gyümölcs, amelyeknek ilyen különleges elhelyezkedésére a kakaón kívül csak kevés más példát ismerünk. A kakaófa (németül Kakaobaum, angolul cocoatree, franciául cacao-tier, spanyolul cacao real) a theobroma („istenek eledele") nemzetséghez tartozik, és Linné botanikai rendszerében a Theobroma cacao nevet viseli. A kereskedelmi célú kakaótermesztés szempontjából jelentéktelen változatai az egyébként ugyancsak termesztett Theobroma angustifolia, Theobroma bicolor és a Theobroma pentagona. A Theobroma'cacao a természetben akár 15 méter ma­gasra is megnő, az ültetvényeken azonban 8 méternél nem engedik magasabbra növekedni. Az egyenes törzs­ből általában öt főág (jorquette) indul ki, amelyekből ki­sebb, ún. legyezőágak (fan branches) ágaznak el. A kakaófa ágai ferdén felfelé növekszenek és szintenként legyezőszerűen kiszélesednek. Az ellipszis alakú, ovális, örökzöld, akár 30 centiméter hosszúságot is elérő, fényes levelek árnyat adó tetőzetet képeznek, amellyel saját törzsüket és az alsóbb szinteken növekvő leveleket védik a naptól, a kakaó ugyanis az árnyékot kedveli. Csak a fia­tal, még nem teljesen kifejlett fák szorulnak náluk maga­sabb növények árnyat adó védelmére. Ezeket az árnyé­koló fákat „kakaóanyáknak" nevezik. Nemcsak kakaó található közöttük, hanem banán, majomkenyérfa, vala­mint citrusnövények is. A rózsaszín virágok részben az „öreg fából" sarjadnak, azaz az ágak tövének hajlataiban, az évek során lehullott levelekből képződött „fészekből"

nőnek, valamint közvetlenül a törzsön (kauliflora) és a vastagabb ágakon (ramiflora) erednek. Első pillantásra orchideára emlékeztet a virágzó kakaó, virágjának ötös tagolása azonban különbözik az orchideáétól. A kakaó vi­rágjának öt csészelevele, öt fehér vagy világospiros vi­ráglevele, öt terméketlen és öt termékeny porzója van. Magháza is öt rekeszből áll, s ötös hasítékú bibe koronáz­za. A kakaófa körülbelül ötévesen virágzik először, és tizedik évétől kezdve válik teljesen termékennyé. Ettől kezdve évente csaknem százezer virág nyílik rajta, ezek­nek azonban nem egész 5%-át porozzák be kis bogarak, szúnyogok és hangyák. A beporzásnak, hogy eredmé­nyes legyen, a virág kinyílását követő néhány órán belül kell bekövetkeznie. A kakaóültetvényeken a beporzást munkások nagy csoportjai kézzel végzik el. A magház gyorsan megduzzad, de a gyümölcs beéréséig még körül­belül öt hónapnak kell eltelnie. Mint sok más trópusi nö­vénynél, a kakaónál sem különül el élesen a virágzás és a gyümölcsérés időszaka. Egy és ugyanazon fán egyidejűleg láthatók érett és teljesen éretlen gyümölcsök. Az uborka for­májú kakaógyümölcs 10-20 cm hosszú, színe a sárgától a vörösesbarnáig terjedő skálán helyezkedik el, súlya 30-50 dkg. A gyümölcs belsejében a középlemezek édes-savanykás, fehér vagy pirosas, zselészerű gyümölcspürévé válnak. Ebbe ágyazódik bele öt sorba rendeződve a 25-50 darab bab alakú, 2-4 cm hosszú, 1-2 cm széles mag. Egy fa évente legfeljebb két kilogramm babot terem. A Theobroma cacao két alapformában Is megtalálható, ezek a criollo és a forastero. A criollofa (kiejtése szerint griojo, azaz kreolkakaó) Ecuadorból és Venezuelából származik, s termesztik még néhány közép-amerikai országban Is. Kelet-Ázsiában is ismert, ott új fajták kinevelése érdekében termesztik. Gyümölcse hosszúkás és hegyes, sziklevelei fehérek vagy krémszínűek. Ez a típus csak a csapadékban gazdag, magas fekvésű vidékeken él meg, ráadásul nem is túl termékeny, belőle nyerik viszont a legfinomabb és leg­drágább, úgynevezett nemeskakaót, amely különösen az étcsokoládé előállításának fontos alapanyaga. A másik vál­tozatot, a forasterofát jövevénykakaónak is nevezik (a foras­tero jövevényt jelent), s belőle nyerik az ún. konzumkakaót. Gyümölcse kerekded, sziklevelei violaszínűek. Aforasterofa mélyebb vidékeken is megél, és a criollofánál jóval termé­kenyebb. A ma feldolgozásra kerülő kakaónak több mint 90%-a forasterotermés, illetve ennek a fának különböző hibridjeitől (cundeamor, angoleta, ame­lonado, consum és calabacino) szár­mazik. Nyugat-Afrikában és Brazíliában a forastero a meghatározó kakaótípus. A kakaópor és tejcsokoládé előál­lításánál szinte kizárólag a belőle nyert konzumkakaót használják. A két alaptí­pust az ültetvényeken keresztezik is egymással.