A csokoládé gyógyhatásai

A csokoládéban rejlő gyógyhatásokról sokat írtak a XVII és a XVIII században. Tovább élt az aztékoknak a csokoládé erejébe ve­tett hite is, s a gyártók és hű rajongók sokat reméltek a csokoládétól mint a ki­merültség és gyengeség ellenszerétől. Ka­tonák, tudósok és egyházi személyiségek fogyasztották, hogy huza­mosabb ideig tartó fizikai, szellemi vagy lelki megpróbáltatások al­kalmával erősítőként szolgáljon.

Ma már tudjuk, hogy a csokoládéban levő nagy szénhidrát­mennyiség az, ami erőt ad a testnek, s a benne levő zsírmennyiség teszi, hogy a csokoládét lassan emésztjük meg: ezért alakul ki ben­nünk a jóllakottság vagy a csömör érzése. Az is előfordulhat, hogy a csokoládé vastartalma, mely elősegíti az oxigén agyba jutását, na­gyobb szellemi éberséget idéz elő, bár ez még nem bizonyított tény.

Táplálkozástani elemzés

A fenti összehasonlító táblázatból kiolvasható, hogy a csokoládéku­tatók által összehasonlíthatatlanul jobb minőségűnek ítélt sötét cso­koládé értékei nem is annyival jobbak, mint vártuk volna.

A tej tartalommal nem rendelkező sötét csokoládéban durván fe­le annyi fehérje található, mint a fehér és tejcsokoládéban, kalcium­tartalma pedig jóval alacsonyabb. A fehérje elengedhetetlenül szük­séges a test növekedéséhez és fenntartásához, az egészség rendbeho­zatalához; a kalcium alapvetően befolyásolja az izmok összehúzó­dását, azokét az izmokét is, ame­lyek a szívverést szabályozzák; fontos szerepe van az egészséges idegműködésben, az enzimakti­vitásban és a véralvadásban.

A sötét csokoládéban egy ki­csit kevesebb a zsír, amit ajánla­tos is minél kevesebbet fo­gyasztanunk, viszont a leggaz­dagabb szénhidrátban és mag­néziumban (testsejtjeink fontos alkotóelemében, mely energiát von ki a megevett ételből), vas­ban (melynek lényeges szerepe van a vörös vérsejtek létrehozá­sában és az oxigén áramoltatá­sában) és niacinban (mely szin­tén közreműködik az ételekből való energiaszerzésben). Ezen kívül a sötét csokoládéban valamennyivel kevesebb a kalória. A szakemberek által olykor elutasított fehér csokoládéban több a kalcium, a cink, a karotin és a riboflavin (B-vitamin), mint a sötét csokoládéban.

A természetes ajzószer

A csokoládéban is megtalálhatók bizonyos alkaloidák - növényi eredetű organikus anyagok -, melyek erősítik a testet. A legfonto­sabb közülük a teobromin, mely gyenge vízhajtó. A teobromin mintegy 2 százalékát teszi ki egy kakaóbabnak, s egy átlagos nagysá­gú tábla csokoládéban nagyjából 200 milligrammnyi található belő­le. A koffeintartalom jóval alacsonyabb: körülbelül 25 milli­grammnyi táblánként, ami úgy az egynegyede annak a mennyiség­nek, amit egy csésze kávé tartalmaz.

Homeopátiás „próbák" csokoládéval

A homeopaták „kísérletei" a csokoládéval világosan bizonyít­ják, hogy stimuláló hatása van. Az egyik ilyen kísérletben pörkölt, őrölt kakaóbabokat kevertek el forró vízben, s a keverék „olyasfajta izgalmat idézett elő az idegrendszerben, mint az erős feketekávé", valamint a „vérkeringés is heve­sebb lett, amit a gyors pulzuson lehetett érezni". Érdekes, hogy amikor ugyanilyen főzetet készítettek pörköletlen ka­kaóbabból, egyik hatást se lehetett megfigyelni, amiből a vizsgálatot végző személyek arra következtettek, hogy a fi­ziológiai elváltozásokat a pörkölés alatt keletkező aromák okozzák.